A pályázatok benyújtása 2010. augusztus 1-től 2010. szeptember 10-ig lehetséges

Támogatás célja

Alapvető társadalmi érdek, hogy hazánk ifjúsága a demokratikus értékek ismerete és elismerése mellett jogaival tudatosan élő, a felnőtt társadalomba zökkenőmentesen beilleszkedő, s azt innovatív szemlélettel folyamatosan megújító erőforrásként biztosítsa saját maga és közössége boldogulását, érvényesülését. Elengedhetetlen továbbá, hogy a gyerekek, a serdülők és a fiatalok szűkebb és tágabb közösségeikben befogadó, toleráns attitűddel vegyenek részt, valamint nemzeti és európai identitásuk egyaránt segítse őket a fenntartható, békés társadalom építésében. Alapvető továbbá az a célkitűzés, hogy az érintett korosztályok értéknek és a sikeres élet részének tekintsék a családot és a gyermekvállalást, aktívan készüljenek a szülői szerepükre.

A fenti célok elérése érdekében a TÁMOP 5.2.5. B) komponens célja az ifjúsági korosztályok (12-29 éves gyerekek, serdülők, fiatalok) társadalmi-gazdasági részvételének fejlesztése. A korosztály tagjaiban rejlő társadalmi erőforrások kibontásának elősegítése, életpálya-tervezésük és –vezetésük tudatosságának fejlesztése, a negatív társadalmi folyamatokkal szembeni védekezőképességük fejlesztése, a társadalmi és kulturális különbségekből fakadó deficitek csökkentése az egyéni és/vagy közösségi kompetenciáik fejlesztésével, minőségi információk és alternatív programok biztosításával, továbbá az e tevékenységeket hosszútávon megvalósítani képes szolgáltatások, intézmények fejlesztésével. További cél, hogy a fiatal korosztályok váljanak képessé egy produktív életstílus megvalósítására oly módon, hogy egészségtudatosságuk, személyes életük, társas és társadalmi kapcsolataik, környezetük feletti kontroll képességük javulásával a pszichoaktív szerhasználat nem lesz számukra vonzó alternatíva.

A TÁMOP 5.2.5. B) komponens, illetve az annak keretében támogatásra kerülő szolgáltatások és programok azonban csak akkor lehetnek sikeresek, ha figyelembe veszik az ifjúsági korosztályt érintő negatív társadalmi, gazdasági folyamatokat is.

A figyelembe veendő folyamatok az alábbiak:

A kilencvenes években megkezdődött oktatási expanzió növelte az oktatásban töltött időt és az oktatásban résztvevők számát, ami az általános képzettségi szint növekedése mellett hozzájárult a munkaerő-piaci feszültségek csökkenéséhez. Ugyanakkor ez az expanzió számos tekintetben nem a gazdaság igényeihez igazodó szerkezetben ment végbe, és ezért ma már az iskolarendszerből kilépő fiatalok elhelyezkedése súlyosbodó nehézségekbe ütközik. Emellett jelentős és növekvő tendenciát mutat a középfokú oktatásból, mindenekelőtt a szakiskolai képzésből történő lemorzsolódás, ami meghatározó szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű népesség újratermelődésében.

Ezek a fiatalok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, és hiányoznak azok a készségeik, képességeik, információik, amelyek társadalmi integrációjukat segítenék és hozzájárulnának életminőségük javulásához.

A lakosság, ezen belül is a fiatalok egészségtudatossága alacsony, ennek következtében az egészségre káros életvitel minták (kábítószer-fogyasztás, dohányzás, alkoholizmus, inaktív életmód stb.) széles körű elterjedése a fiatalok egészségi állapotának romlásához vezethet, tovagyűrűző hatása révén pedig a következő generációk egészségi állapotát is veszélyezteti. A droghasználat a társadalom minden rétegében megjelenik, azonban a társadalmi integrációból kiszoruló fiatalok esetében a droghasználat és annak hátrányos következményeinek valószínűsége nagyobb.

Ezzel párhuzamosan más kedvezőtlen folyamatok is hatnak. Sok gyermek, fiatal van, akik családi és iskolai keretek között nem jutnak hozzá a személyiségük fejlődése, a devianciák elkerülése szempontjából fontos prevenciós lehetőségekhez. Az iskolai kudarcok mögött számos esetben családi, közösségi, szociális deficitek húzódnak meg. Csökken az idő, amit a családok, szülők és gyermekek együtt töltenek, sok esetben hiányoznak azok a szociokulturális, kommunikációs, gondozási-, nevelési minták, készségek, melyek segítséget nyújtanának a szülői-, házastársi szerepek betöltésében.

Jelenleg az ifjúsági intézmény- és szolgáltató rendszer önmagában nem képes megfelelően biztosítani a felnövekvő generáció tagjainak bekapcsolódását, szocializációját, társadalmi integrációját. A család és az intézmények integráló szerepének csökkenése mellett, a harmadlagos szocializációs terepek (pl. ifjúsági közösségek) sem tudják mindig betölteni szerepüket (a fiatalok 1,5%-a tölti közösségi helyeken szabadidejét, a községekben élők 40%-ának nincs baráti társasága - az Ifjúság2008 kutatás alapján.)

A gyermekek, fiatalok számára lehetőségeket kell adni hátrányaik leküzdéséhez, a számukra kockázatot jelentő devianciák csökkentéséhez, de mindenek előtt ahhoz, hogy elkerülhessék az e helyzetbe kerülést. Elérhetővé kell tenni az integrációjukat szolgáló programokat, emellett gondoskodni kell arról, hogy szabadidejüket lehetőleg személyiségük, képességeik, készségeik fejlesztésére fordíthassák, meg kell teremteni az e célokat megvalósító projektek, programok, szolgáltatások fenntarthatóságának kereteit, feltételeit. A devianciák elleni küzdelem, a kábítószer-használat és függőség megelőzése kulcsfontosságú területek, amelyek segítenek abban, hogy elejét lehessen venni e nagy kockázatokkal járó magatartásminták kialakulásának, rögzülésének. A pályázat keretében támogatni kívánt szolgáltatások lehetőséget teremtenek a korai felismerés és beavatkozás feltételeihez. A családok (szülők) és szakemberek bevonása, felkészítése fontos ahhoz, hogy az ifjúsági korosztályok lehetőségei az élet minél szélesebb területén bővülhessenek. A komponens akkor érheti el célját, ha különös figyelmet fordít a fenti folyamatok által leginkább érintett, a társadalmi, gazdasági részvétel lehetőségétől leginkább elzárt, hátrányos helyzetű gyerekekre, fiatalokra.

Rendelkezésre álló forrás 337.500.000 forint

Kedvezményezettek köre

1., Pályázni jogosultak azok a szervezetek, amelyek – jogutódlással létrejött szervezetek esetén a jogelőd szervezet - alapdokumentumában szerepel az ifjúsági, és/vagy a kábítószer probléma kezelésével összefüggő cél és az alapdokumentum kelte legalább 1 évvel megelőzi a pályázati felhívás megjelenésének napját.
- egyesületek (KSH 52);
- önálló egyházi intézmények (KSH 552);
- alapítványok (KSH 56);
- non-profit gazdasági társaságok (KSH 59, 69);
- helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv (KSH 322);
- helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv (KSH 324);
- egyesületi és alapítványi fenntartású intézmények (KSH 56);
- többcélú kistérségi társulás intézményei (KSH 366);

2., Az alábbi pályázók esetében nincs kikötés az alapdokumentumra vonatkozóan:
- helyi önkormányzatok (KSH 321),
- Költségvetés rend szerint gazdálkodó önkormányzati költségvetési körbe tartozó szervek (helyi önkormányzatok társulásai) (KSH 382)
- kisebbségi önkormányzatok (KSH 323),
- területfejlesztési tanács és társulás (KSH 36),
- többcélú kistérségi társulások (KSH 366),
- egyházi jogi személy (KSH 551).

A jelen kiírás keretében a fent felsorolt szervezetek konzorciumai is benyújthatnak pályázatot, amelyhez konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni az útmutató mellékletét képező megállapodás minta alapján.

Támogatható tevékenységek köre

„A” Ifjúsági célú programok támogatása

1. alacsonyküszöbű ifjúsági szolgáltatások kialakítása, fejlesztése
1.1. ifjúsági információs pont
1.2. ifjúsági információs pontok hálózata
1.3. mobil ifjúsági információs pont
1.4. ifjúsági információs és tanácsadó iroda
2. virtuális térben (digitális környezetben) megvalósuló tájékoztató, tanácsadó, prevenciós célú ifjúsági szolgáltatások kialakítása, fejlesztése
3. közösségi térhez vagy valamely, az 1. pontban említett alacsonyküszöbű szolgáltatáshoz kötődő, a felkereső (megkereső) jellegű ifjúságsegítő tevékenység kialakítása, fejlesztése
4. közösségi térhez vagy valamely, az 1. pontban említett alacsonyküszöbű szolgáltatáshoz kötődő, jogi, továbbtanulási, pályaorientációs, pályaválasztási, munkaerő-piaci tanácsadás
5. közösségi térhez vagy valamely, az 1. pontban említett alacsonyküszöbű szolgáltatáshoz kötődő, a nem formális tanulási módszerekre épülő személyiség- és kompetenciafejlesztő programok
5.1. értékeket megőrző, értékteremtő, komplex szabadidős programok működtetése
5.2. kreativitást fejlesztő, tehetségfejlesztő programok működtetése
5.3. az önkéntes tevékenységre, az önkéntesség fejlesztésére irányuló programok működtetése
5.4. a kultúrák, szubkultúrák közötti kapcsolatot erősítő programok (tolerancia, nemzeti és európai identitás erősítése)
5.5.a közösségi és az állampolgári kompetenciák fejlesztésére irányuló programok működtetése (társadalmi részvétel erősítése)
5.6. a munkaerő-piaci és a vállalkozói kompetenciák fejlesztésére irányuló programok működtetése
5.7. családtervezési kompetenciák fejlesztésére irányuló programok működtetése (családtervezés tudatosságának fejlesztése)
6. legalább egy szakmai célkitűzést és programelemet képviselő tábor jellegű (egész napos / több napos együttlétet biztosító) programok szervezése (önálló tevékenységként nem, csak az 1-5. tevékenység valamelyikével együttesen valósítható meg)
7. a fiatalok bevonását, elérését szolgáló szabadidős, közösségi rendezvények, kampányok, tájékoztató, információs programok (önálló tevékenységként nem, csak az 1-5. tevékenység valamelyikével együttesen valósítható meg)
8. a célcsoporttal közvetlenül foglalkozó szakemberek, önkéntesek, kortárs segítők programra, szolgáltatásokra való felkészítése és fejlesztése (önálló tevékenységként nem, csak az 1-5. tevékenység valamelyikével együttesen valósítható meg)
9. a projekt során megvalósuló programokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó módszertanokat leíró, az adaptáció lehetőségeit ismertető szakmai-módszertani kiadványok készítése, kiadása (önálló tevékenységként nem, csak az 1-5. tevékenység valamelyikével együttesen valósítható meg)
10. a programban részt vevő szakemberek számára szupervízió biztosítása külső szakember által (önálló tevékenységként nem, csak az 1-5. tevékenység valamelyikével együttesen valósítható meg)
11. az ifjúsági intézmények és szolgáltatások települési (kerületi), kistérségi, megyei, regionális szintű, szakterületi szakmai hálózatainak kialakítása (önálló tevékenységként nem, csak az 1-5. tevékenység valamelyikével együttesen valósítható meg)
12. fiatalokkal foglalkozó szervezetek, intézmények (különösen: a gyermek és ifjúsági, a gyermek- és ifjúságvédelmi, a drogprevenciós, a szociális, a lakásügyi, az oktatási, az egészségügyi, a munkaerő-piaci, a közművelődési, a vállalkozásfejlesztési és a vidékfejlesztési ágazatok) területi és szakmai alapon való ágazatközi együttműködések kialakítása, fejlesztése (önálló tevékenységként nem, csak az 1-5. tevékenység valamelyikével együttesen valósítható meg)
13. a projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenység (önállóan nem támogatható)
14. a projekt céljainak megvalósítását közvetlenül szolgáló eszközök beszerzése, valamint a projekt helyszínéhez kapcsolódó felújítás (önállóan nem támogatható)
15. tájékoztatással és a kötelező nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek (önállóan nem támogatható)
16. projekt előkészítés során a szükségletfelmérés támogatható (a projekt előkészítő szakasza a pályázati felhívás megjelenésének napjától a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdésének napjáig tart)

„B” Kábítószer-prevenciós célú programok támogatása

1. a bevásárlóközpontok világába illeszkedő, drogprevenciós, alacsonyküszöbű szolgáltatásokat nyújtó tanácsadó iroda kialakítása, fejlesztése, illetve a már működő tanácsadó irodák szolgáltatási profiljának bővítése
1.1. a pszichoaktív szerhasználat szempontjából veszélyeztetett fiatalok számára, a prevenciós tanácsadó irodákhoz kötődően esetkezelési tevékenységek megvalósítása (terápiás kapcsolatra felkészítés, pszicho-szociális tanácsadás szükség esetén a problémával küzdő fiatal továbbirányítása a megfelelő szociális és/vagy egészségügyi szolgáltatásba, szociális, pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadás)
1.2. plázákban létesített drogprevenciós irodákban alacsonyküszöbű szolgáltatások módszertanát alkalmazó egyéni és csoportos konzultáció tartása
1.3. a drogproblémával veszélyeztetett fiatalok számára személyiség, és kompetenciafejlesztést célzó tematikus csoportok megvalósítása a tanácsadó irodákhoz kötődően
2. pszichoaktív szerhasználat szempontjából veszélyeztetett fiatalok számára drogalternatíva jellegű, komplex prevenciós szolgáltatás kialakítása, fejlesztése
2.1. egyénre szabott, közoktatási intézményen kívül zajló, közösségi alapú a kábítószer-fogyasztás megelőzését szolgáló alternatív program kialakítása, fejlesztése A szolgáltatást változó helyszíneken, a projektaktivitásnál meghatározott elvárások alapján, vagy állandó telephelyen szükséges biztosítani.
Drogalternatíva jellegű programok lehetnek:
- ifjúsági klub, lakótelepi fiatalok klubja,
- sportesemények, éjjeli sportrendezvények,
- filmklubok, előadások,
- élménypszichológiai, élménypedagógiai foglalkozások
- pszichodráma foglalkozások
- kreatív foglalkozások, drámapedagógiai foglalkozások, stb.
A drogalternatíva jellegű szolgáltatásnál a komplex program kialakítása a célkitűzés.
2.2. a drogproblémával veszélyeztetett fiatalok számára személyiség, és kompetenciafejlesztést célzó tematikus csoportok megvalósítása a drogalternatíva jellegű szolgáltatáshoz kötődően
3. a veszélyeztetett fiatalok bevonását, elérését szolgáló megkereső tevékenység
4. a célcsoport hatékony elérését szolgáló kampányok, tájékoztató, információs programok biztosítása
5. a célcsoporttal közvetlenül foglalkozó szakemberek, önkéntesek, kortárs segítők programra, szolgáltatásokra való felkészítése és fejlesztése (a képzés indokoltságát a szakmai tervben szükséges alátámasztani)
6. a projekt során megvalósuló programokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó módszertanokat leíró, az adaptáció lehetőségeit ismertető szakmai-módszertani kiadványok készítése, kiadása
7. a programban részt vevő szakemberek számára szupervízió biztosítása külső szakember által
8. a projekt megvalósításában résztvevő szervezetek együttműködését elősegítő, fejlesztő, illetve a projekt szakmai fenntarthatóságát elősegítő szemináriumok, szakmai műhelyek megvalósítása, ágazat és szakterületközi (oktatási, szociális, egészségügyi, ifjúsági, kábítószerügyi, gyerekjóléti, családsegítő) együttműködés kialakítása (önálló tevékenységként nem, csak az 1-2. tevékenység valamelyikével együttesen valósítható meg);
9. a pályázati program céljaihoz, és a célcsoport szükségleteihez igazodó, a korszerű prevenciós szemléletet tükröző, vizuális/tárgyi szemléltetést megvalósító program megvalósítása (kiállítás, vándorkiállítás, rövidfilm, stb.)
10. a veszélyeztetett gyerekek/fiatalok hozzátartozóit, szüleit célzottan és hatékonyan bevonó szolgáltatáselemek biztosítása
11. a projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenység
(önállóan nem támogatható)
12. a projekt céljainak megvalósítását közvetlenül szolgáló eszközök beszerzése, valamint a projekt helyszínéhez kapcsolódó felújítás (önállóan nem támogatható)
13. tájékoztatással és a kötelező nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek (önállóan nem támogatható)
14. projekt előkészítés során a szükségletfelmérés támogatható (a projekt előkészítő szakasza a pályázati felhívás megjelenésének napjától a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdésének napjáig tart)

Projekt területi korlátozása

A projekt megvalósítása során a tevékenységek kizárólag a Magyar Köztársaság területén, a Közép-magyarországi régió területén végezhetők.

Támogatás mértéke 100 %

Támogatás mértéke

A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege: legalább 20 millió Ft, legfeljebb 80 millió Ft lehet.

50 millió Ft feletti támogatási összeg esetében komplexebb programok kidolgozása és magasabb indikátorszám szükséges.

Kiíró szervezet:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
Tel.: (40) 638-638 (1) 474-9180
Fax.: (1) 474-9191
Honlap: www.nfu.hu
E-mail: [email protected]

Közreműködő szervezet:

ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (ESZA Nonprofit Kft.)
1385 Budapest, Postafiók 818.

Pályázati dokumentáció