A pályázatok benyújtása 2009. június 22-től 2009. július 20-ig lehetséges

A támogatás célja

A konstrukció átfogó célja, hogy a média eszközeinek felhasználásával a diszkriminációval fenyegetett, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (elsősorban a romák, a fogyatékosok, valamint a nők) társadalmi befogadását erősítsük, az irántuk megnyilvánuló előítéleteket és hátrányos megkülönböztetésüket csökkentsük annak érdekében, hogy elősegítsük mind a társadalmi, mind a munkaerő-piaci integrációjukat.

A hátrányos megkülönböztetésnek az egyes társadalmi csoportokhoz kötődően (pl. a romák, a fogyatékkal élők és a nők) eltérő formái vannak jelen a társadalomban; különböző típusú és mértékű hátrányos megkülönböztetéssel szembesülhetnek a társadalmi élet egyes színterein. Ezek közül a mind a társadalom, mind az egyén szempontjából a legjelentősebb hatással bíró terület a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció.

A nemzetközi és hazai statisztikák alapján a roma lakosság az etnikai előítéletek leggyakoribb célpontja Magyarországon 1 . A romák esetében a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a tartós szegénység, a rossz egészségi állapot, a nem megfelelő lakhatási körülmények, valamint az előítéletek és diszkriminatív eljárások együttesen és egymással kölcsönhatásban okozzák társadalmi kirekesztettségüket. A romákat érő előítéletek, a társadalmi és gazdasági kirekesztettségük generációról generációra újratermelődnek, és jelentős társadalmi feszültségeket okoznak.

A fogyatékkal élőkkel (elsősorban a megváltozott munkaképességűekkel és a rokkantakkal) szembeni diszkrimináció a foglakoztatásban jelenik meg a legélesebben 2 , illetve a velük szembeni társadalmi előítéletekből adódó korlátok jóval nagyobb akadályt jelentenek a fogyatékkal élők számára a társadalomban való részvétel tekintetében, mint legtöbb esetben a fogyatékosságból eredő tényleges funkcionális korlátozottságok.

A romák és a fogyatékkal élők foglalkoztatásban tapasztalható negatív megkülönböztetése megnehezíti a társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésüket, gyengíti a társadalmi összetartozást, így az ország gazdasági teljesítményére is negatív hatással van.

A diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportok közül a nők esetében a foglalkoztatási diszkrimináció nem közvetlenül, hanem közvetett módon jelentkezik.

Egyrészt a nők foglalkoztatási aránya is nagyon alacsony (50,9% 1 ), másrészt a társadalom és a média által közvetített nemi sztereotípiák olyan előre meghatározott társadalom által elvárt szerepekbe kényszerítik mind a férfiakat, mind a nőket, amelyek hosszútávon a nőket érintik hátrányosan. Ilyen például a foglalkozásokon belüli szegregáció, amely bizonyos – elsősorban alulfizetett - szakmák esetében a szakma elnőiesedéséhez vezet; a nemek közötti kereseti különbségek; a munka melletti családi kötelezettségek ellátásának terhéből fakadóan a nők és férfiak kereső és nem kereső tevékenységgel töltött idejének egyenlőtlen aránya.

Ezt igazolják az EUROSTAT adatai is, melyek szerint a magyarok lakosság az attitűdök szintjén meglehetősen tradicionális nemi szereposztást tart ideálisnak 2 . Többségben vannak azok, akik nem helyeslik a nők munkavállalását és egy hagyományos kereső férfi – nem kereső háziasszony szereposztást tartanának helyesnek.

A nemzetközi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nemek közötti munkamegosztás és esélyegyenlőtlenség nem csupán elvont, emberi jogi kérdés, hanem társadalmilag és kulturálisan meghatározott szemlélet. Azokban az országokban magasabb a női munkavállalás és egyúttal például a termékenység is, ahol a nemi munkamegosztás egyenlőbb 3 . Ennek a belátása nem enyhíthető jogi-adminisztratív módon, ehhez radikális társadalmi és családon belüli szemléletváltásra van szükség.

E társadalmi csoportok társadalmi és munkaerőpiaci részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. Egyrészről munkaerő-piaci integrációs esélyeik növelése érdekében olyan piacképes szakmákra kell képezni őket, amelyekben a reprezentációjuk igen alacsony, másrészről a munkaerő-piaci integráció során törekedni kell a befogadó és előítélet-, valamint diszkriminációmentes társadalmi környezet kialakítására.

Vizsgálatok igazolják, hogy a média társadalmi szerepe, vélemény-, és szemléletformáló képessége megerősödött az elmúlt évtizedben, ezért különösen fontos a diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportok (különösen az előítéletekből táplálkozó foglalkoztatási diszkriminációnak leginkább kitett romák és a fogyatékkal élők) közvetett és közvetlen megjelenítése a különböző médiumokban, amely csökkenti a velük szembeni előítéleteket, sztereotípiákat, valamint olyan mintákat és szerepeket mutathat be, amelyek a diszkriminációval nem, vagy kevésbé fenyegetett, többségi társadalomhoz tartozó média fogyasztóknak is azonosulási lehetőséget jelentenek, és ezáltal elősegítik a szemléletük megváltozását.

A konstrukció célja a diszkriminációval fenyegetett közösségek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése. E cél elérése érdekében a konstrukció kettős megközelítést alkalmaz: egyrészt a médiumokban alulreprezentált romák és fogyatékkal élők média szakmákra való képzését célozza, másrészt olyan hiteles, pozitív média-képet kialakító médiaműsorok, termékek megjelentetését ösztönzi, amelyek elősegítik a társadalmi szemléletváltást, csökkentik a társadalmi előítéletességet és diszkriminációt, ezáltal növelik a társadalmi befogadást.

Rendelkezésre álló forrás

A pályázat meghirdetésekor a konstrukció keretében a támogatásra rendelkezésre álló teljes keretösszeg 1.500.000.000 Ft, amelyből az A) komponens tervezett keretösszege: 500.000.000 Ft

A Közép-magyarországi Régió területén a tervezett keretösszeg legfeljebb 30 %-a, azaz legfeljebb 150.000.000 Ft kerül felhasználásra (a lakosság arányára vetített pro-rata számítási módszer alapján).

Kedvezményezettek köre

Jelen pályázati kiírás keretében a 2007.01.01 előtt alakult olyan nonprofit szervezetek lehetnek Pályázók, melyek létesítő okiratában/alapszabályában szerepel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 11-13. pontja szerinti alábbi tevékenységek legalább egyike:
• hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
• emberi és állampolgári jogok védelme
• a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység, valamint az alábbi KSH besorolás alá tartoznak:
egyéb egyesület (KSH 529),
közalapítvány (KSH 561),
egyéb alapítvány (KSH 569),
egyesülés (KSH 591),
közhasznú társaság (KSH 57), illetve a 2007. július 1-jét követően átalakulással
létrejövő közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok (Kft.,
Zrt., Bt., Kkt. (KSH 599, KSH69))

Jelen pályázati kiírás keretében konzorciumok is nyújthatnak be pályázatot.

Konzorciumi Partnerként (későbbiekben Partner) pályázhatnak olyan 2007.01.01 előtt alakult szervezetek, amelyek létesítő okiratában/alapszabályában szerepel a fenti tevékenységek legalább egyike, és/vagy tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, ismeretterjesztés, egyéb képzési tevékenység, és/vagy elektronikus, illetve nyomtatott média tevékenység, valamint az alábbi KSH besorolás alá tartoznak:
Non-profit szervezetek,
egyéb egyesület (KSH 529),
közalapítvány (KSH 561),
egyéb alapítvány (KSH 569),
egyesülés (KSH 591),
közhasznú társaság (KSH 57), illetve a 2007. július 1-jét követően átalakulással
létrejövő közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaságok (Kft.,
Zrt., Bt., Kkt. (KSH 599, KSH69));
Képző intézményként a fentebb felsorolt szervezeteken kívül az alábbi költségvetési szervek:
központilag felügyelt költségvetési szerv (KSH 312)
helyi önkormányzat által felügyelt helyi költségvetési szerv (KSH 322)
helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv (KSH 324)
Foglalkoztatóként a fentebb felsorolt szervezeteken kívül olyan vállalkozások, amelyek az alábbi KSH besorolás alá tartoznak:
közös vállalat (KSH 112)
korlátolt felelősségű társaság (KSH 113)
részvénytársaság (KSH 114)
Foglalkoztatóként kizárólag olyan szervezetek vehetnek részt a projektben, amelyek létesítő okiratában/alapszabályában szerepel az elektronikus, illetve nyomtatott média tevékenység.

Támogatható tevékenységek köre

1. A projekt előkészítő szakaszában előzetes helyzetfelmérés/háttérelemzés (a pályázati felhívás megjelenésének napjától a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdésének napjáig) készítése a projektben vállalt képzés, foglalkoztatás célcsoportjának és eszközeinek, valamint ezek összehangolásának, kiválasztásának és alkalmazásának bemutatása érdekében.
Amennyiben mind az „A”, mind a „B” komponensre is benyújtásra kerül pályázat, a két komponenshez készülhetnek egymásra épülő helyzetfelmérések/háttérelemzések.
2. A projekt megvalósítási időszaka alatti szakmai tevékenységek:
2.1. Képzés
2.1.1.A C.1.4 pontban meghatározott célcsoport tagok toborzása, kiválasztása az alábbiakban meghatározott képzéshez.
2.1.2.A célcsoport tagok az Országos Képzési Jegyzékben szereplő média szerepléshez és műsorkészítéshez szorosan kapcsolódó szakmákra (pl. műsorkészítő, műsorvezető, vágó, gyártásvezető, riporter, újságíró) történő képzése, gyakorlati és elméleti oktatása, vizsgáztatása.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a képzések esetében a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és végrehajtási rendelete szerint kell eljárni!
2.1.3.Indokolt esetben a képzés időtartama alatt, érvényes felnőttképzési szerződés alapján, a vidéki (nem a képzés helyszínén lakó), képzésbe bevont célcsoport tag elszállásolása . (A célcsoport képzése alatt a célcsoport tagok részére legfeljebb 50.000 Ft/hó/fő szállásdíj számolható el a költségvetési specifikációban foglaltak szerint.)
2.1.4. A célcsoport számára a képzés időtartama alatt a képzés részeként megvalósuló gyakorlati idő eltöltésére gyakorlati hely biztosítása médiumoknál.
2.2. Foglalkoztatás
2.2.1.A projekt keretében képzettséget szerzett roma és fogyatékos célcsoporttagok minimum 4 hónapos foglalkoztatása a képzettség megszerzését követő 6 hónapon belül a projektben szerzett képzettségnek megfelelő munkakörben.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatás terhére a célcsoport bérköltsége a 25/2007 MeHVM rend. szerinti támogatási intenzitással számolható el (ld. D.2 pont). A bértámogatás csak abban az esetben számolható el, amennyiben hozzájárul a foglalkoztatott tartós foglalkoztatásához, azaz amennyiben a munkáltató (vagy jogutódja, vagy a foglalkoztatást szerződésben átvállaló) vállalja a legalább a támogatás időtartamával, bérszintjével, munkaidejével, munkakörével, az alkalmazás jogviszonyával megegyező továbbfoglalkoztatást (ld. C.10 pont).
2.2.2.A legalább 4 hónapos foglalkoztatás időszaka alatt a célcsoport tagok nyomonkövetése és szükség esetén mentorálása, beilleszkedésük segítése.
2.3. A célcsoport munkaerőpiacon való elhelyezkedésének elősegítése érdekében a foglakoztatást vagy továbbfoglalkoztatást biztosító médiumok számára szakmai műhelyek, szemináriumok, konferenciák, érzékenyítő tréningek szervezése.
2.4. Attitűdfelmérés a munkáltató és a munkáltatói környezet a célcsoport(ok)ból kikerülő munkavállalókhoz való viszonyáról, a foglalkoztatás során történő, valamint a fenntartási kötelezettség részeként meghatározott továbbfoglalkoztatási időszakot követően adatfelvétel alapján.
3. A projekt eredményeinek disszeminációját szolgáló kötelező nyilvánosság biztosítása.
4. Kommunikációs terv készítése és megvalósítása
Az „A” és a „B” komponensre együttesen pályázó Pályázóknak a két komponensben egymásra épülő kommunikációs terveket kell elkészíteniük.
5. A Pályázó honlapjának főoldaláról elérhető internetes felület fejlesztése, a projekt megvalósítási ideje alatt fenntartása.
Az „A” és a „B” komponensre együttesen benyújtott pályázatok esetében kizárólag az egyik komponensben számolható el ez a tevékenység.
6. A horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntartható fejlődés) érvényesítése érdekében a pályázó által vállaltak megvalósítása. A célcsoport igényeit, sajátosságait figyelembe vevő horizontális vállalások tétele, pl. akadálymentesített helyszínek, célcsoport képzésre jutásának segítése, képzés időtartama alatt gyerekfelügyelet biztosítása.
Az „A” és a „B” komponensre együttesen pályázó Pályázóknak a két komponensben eltérő vállalásokat kell tenniük.
7. A projekt megvalósításával összefüggő menedzsment és adminisztrációs tevékenység
A projekt menedzsment tevékenységet és a szakmai megvalósítást fejlesztő esélyegyenlőségi és fenntartható fejlődés témájú képzések megvalósítása.
Az „A” és a „B” komponensre együttesen benyújtott pályázatok esetében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a két komponensben megvalósított képzéseknek és azok célcsoportjainak jól elkülöníthetőnek kell lenniük, azaz 1 adott fő képzésben résztvevő személy kizárólag az egyik
komponensben vehető számításba.
8. A projekt minőségbiztosítása a projekt sikeres megvalósításának érdekében, amely magában foglalja
• a megvalósító szervezet(ek) működésében, felépítésében, irányításában szükséges fejlesztések/változások bevezetését/kezelését,
• a projektben vállalt tevékenységek megvalósítása során várható finanszírozási, (humán) erőforrás, stb. kockázatok kezelését,
• a projekt megvalósítás során lefolytatandó eljárások (pl. közbeszerzés) lépéseit.
Az „A” és a „B” komponensre együttesen benyújtott pályázatok esetében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a két komponensben megvalósított projekt minőségbiztosítási tevékenységeknek, a minőségbiztosított folyamatoknak jól elkülöníthetőnek kell lenniük.

Projekt területi korlátozása

A konstrukció keretében megvalósított projekt eredményeinek az egész országra kiterjedően kell hasznosulnia, melyet a projektekben vállalt tevékenységek megvalósításakor, az alábbiak szerint kell biztosítani:
• A pályázónak az egész országra kiterjedő toborzást szükséges biztosítania, és a képzésbe bevont célcsoporttagok esetében biztosítania kell a Közép-magyarországi régió és a konvergencia régiók lakosságának 30-70%-os arányának leképezését (pro-rata számítási módszer alapján meghatározott).

Ennek igazolása a célcsoport állandó/ideiglenes lakhelye alapján történik.

Támogatás mértéke

I. A támogatás mértéke - a célcsoport foglalkoztatása tevékenység kivételével- a projekt elszámolható összes költségének 100%-a.

II. Foglalkoztatási tevékenység
A konstrukció keretében támogatott, a célcsoport foglalkoztatásához kapcsolódó célcsoport tagok bérköltségei tekintetében a támogatási intenzitás számítása a 25/2007 MeHVM rendelet alapján történik. A fenti jogszabály rendelkezései alapján a foglalkoztatási tevékenységre nyújtott támogatás (célcsoport bérköltsége) a kedvezményezett választása alapján vagy

A) csekély összegű támogatásként nyújtható (ebben az esetben a támogatási intenzitás 100%).

B) a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatásként, illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásként nyújtható.

Ebben az esetben a támogatási intenzitás számításakor a 25/2007 MeHVM rendelet 11/F. § és 11/H §-ában foglaltak a mérvadóak (ld. lentebb). Ezen rendelkezések alapján a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bérköltségének 75%-át, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása a bérköltségének 50%-át.

Támogatás összege

A jelen pályázati komponens keretében elnyerhető támogatás összege: legalább 50 millió Ft, de legfeljebb 80 millió Ft lehet.

Amennyiben egy Pályázó által az „A” és „B” komponensre is benyújtásra került pályázat, a két komponensben összesen elnyerhető támogatás mértéke nem haladhatja meg 250 millió Ft-ot.

Kiíró szervezet:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
Tel.: (40) 638-638 (1) 474-9180
Fax.: (1) 474-9191
Honlap: www.nfu.hu
E-mail: [email protected]

Közreműködő szervezet:

ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht.
1385 Budapest, Postafiók 818.

Pályázati dokumentáció